Egész könnyedén, mondhatnánk. Elég, csak részt vennünk Dr. Google rendelésén. A keresőbe pötyögött legegyszerűbb tünet alapján is, hamar diagnosztizálhatunk magunkon valami gyógyíthatatlan, teljességgel halálos kórt és persze fordítva is. Jelentéktelennek tűnő bajaink okán, rosszul ítélhetjük meg saját állapotunkat, ami megfelelő orvosi kezelés hiányában sajnos, akár végzetes is lehet.
De tényleg ennyire veszélyes lenne az internetes öndiagnosztizálás?
Manapság, ha szembe találjuk magunkat valamilyen kérdéssel, amire nem tudjuk azonnal a választ, csak megnyitjuk a böngészőnket és néhány pillanat alatt mindenre fény derül. Olyan ártatlan kérdésekben, mint, hogy melyik utcában található a bolt, amit keresünk vagy, hogyan kell elkészítenünk a vasárnapi nasinak szánt csokis kuglófot, bátran igénybe vehetjük Google barátunkat. Ám egy, a Kaliforniai Egyetem orvosai által végzett kutatásból kiderül, hogy a betegek 70%-a is az interneten keresi a választ, például a miért fáj a fejem jellegű kérdésekre.
Ami már csak azért is aggályos, mert erre az egyetlen tünetre, kismillió féle betegséget diagnosztizál majd nekünk az internet. Hogy leteszteljem, valóban így van-e, a diagnosztizálás szó beírása után, a találati lista oldalon, lekattintottam, egy, az internetes betegségkeresésre szakosodott oldalt és beírtam a tüneteim közé, hogy fáj a fejem, meg mondjuk levert is vagyok. Ez kaptam eredményül:
Szám szerint: 536 féle nyavalya került abba a kalapba, amiből ki kellene választanom azokat, melyek ténylegesen okozhatják a fejfájásomat. A listán a szimpla kimerültség reakciótól - a veszettségen át - a mirigylázig, minden megtalálható. Na most, ezek után, azt hiszem nem is kérdés, hogy miért nem jó, ha az ember az interneten keresztül próbálja gyógyítani önmagát.
De, még mielőtt teljességgel rossz ómennek tűntetnénk fel az interneten való tájékozódást, fontos megjegyezni, hogy, ha mindezt nem több és nem kevesebb okból csináljuk, mint a puszta tájékozódás igénye, akkor ártani semmiképp sem ártunk vele. Egyetlen dolgot kell mindig szem előtt tartanunk, mégpedig azt, hogy ezen információk, pusztán tájékoztató jellegűek, semmiképp sem helyettesíthetik az orvosi konzultációt.
Nem árt odafigyelnünk még arra is, hogy milyen oldalaknak adunk hitelt. Szerencsére egyes oldalak már listázni kezdték a lájkvadász, hiteltelen, álhíreket osztogató, minden egyben jellegű portálokat, amikről jobb, ha semmi szín alatt nem vagyunk hajlandóak tájékozódni. Ezek jellemzően kattintásvadász címekkel operálnak, legtöbbször olyanokkal, mint a ha ezt iszod, megelőzheted a rák kialakulását, csodadiéták, amivel lerobbannak rólunk a kilók, különböző gyógyfüvek, teák reklámozása, amikhez természetesen semmilyen szakértői alátámasztást nem fűznek. Az ilyen oldalakat mindenképp kerüljük.
Illetve ne próbáljunk tájékozódni fórumokról, kérdezős oldalakról sem, legalábbis betegségek kérdéskörében, mert könnyedén kaphatunk olyan tanácsokat, amikkel nemhogy segítenénk magunkon, de könnyedén kárt is okozhautnk. Legjobb, ha szakértői oldalakról tájékozódunk vagy orvos válaszol felületen kérdezünk, a valódi szakemberektől. Bár látatlanban azért tőlük sem fogunk száz százalékosan biztosat hallani, valószínűleg személyes konzultációt javasolnak majd.
Egyébként az internetes diagnosztizálás jelenségének már neve is van: cyberhondria. Ami szópárjával a hipochondirával ellentétben, nem rettegésre, hanem inkább a neten fellelhető rengeteg információba való belekeveredésre utal. És, hogy miért csináljuk mindezt?
Egyes feltételezések arra következtettek, hogy a páciens nem bízik eléggé az orvosokban, ezért inkább maga próbálja meg kideríteni, mi lehet a gond. Ám más feltételezések szerint és talán ez tűnik helytállóbbnak, valójában arról van szó, hogy a könnyű információszerzés digitális korát éljük és egész egyszerűen csak nem akarunk várni. Azonnal tudni akarjuk, mi a bajunk, mivel állunk szemben. Ha szemben állunk egyáltalán, ugyebár.
Konklúzió: az előzetes tájékozódás nem árthat, ám a Google még mindig nem doktorált, ahogy a népesség nagyobbik része sem, tehát hagyjuk a diagnosztizálást az arra szakosodott szakemberekre. Mi magunk pedig annyit tehetünk, hogy óvjuk az egészségünket, eljárunk szűrővizsgálatokra és nem irkáljuk a keresőbe a tüneteinket, mert könnyedén agydaganatunk lesz, egy szimpla frontérzékeny fejfájás helyett.
A cikkhez forrásként természetesen a Google szolgált - muhaha- a szerk. De a viccet félretéve, alapos utánajárás után, szakoldalakon megjelent, szakorvosi nyilatkozatok alapján készült.
Ha hasznosnak vélted a bejegyzést, oszd meg másokkal is.
Továbbiakért kövesd a Blog Facebook oldalát.
Észrevétel, kérdés, kérés: bagoly9031@gmail.com
Hardworklifestyle
Élj jól - Dolgozz keményen - Élvezd a sikert!
Utolsó kommentek