És, ha kattintottál, már be is dőltél a lájkvadász címemnek, amit, mentségemre szóljon, nem ellened, sokkal inkább érted alkottam meg. Merthogy az előző bejegyzés folytatásaként, szeretnék kicsit részletesebben is kitérni az álhírek kategóriájára. Mi az a fake news, milyen fajtáival találkozhatunk a neten és egyáltalán, miért dőlünk be nekik? Válaszok a cikkben. 

Fake news, magyarul álhírek tekintetében igazán kimagaslóan teljesítünk, ha online megjelenésekről beszélünk. Komplett weboldalak szakosodtak a témára, melyek arcpirítóan nevetséges címekkel operálva érik el, hogy több százezres kattintásszámot produkáljanak. Hogy miért csinálják? Hát, pont azért: a kattintásszám miatt.  Ezek a weboldalak konkrétan ezekből tartják fenn magukat, esetenként jó néhány kattintás alapú hirdetéssel teletűzdelve. 

Legtöbbször ilyen és ehhez hasonló témákkal jelentkeznek: 

  • Visszaállítják Magyarországon a kötelező sorkatonaságot; 

Minden évben visszatérő, már -már szállóige, melyet sajnos még mindig ezrek osztanak meg, pedig semmilyen valóságalappal nem rendelkező álhír. 

  • Felemelik a nyugdíjkorhatárt; 

Örök klasszikus, mostanában a 70 éves korunkig emelt határokkal riogatnak leginkább. 

  • Ingyen lakhatást biztosítanak ezek a települések; 

A falusi Csok rendesen sarkított változata. Nem ingyen lakhatást, hanem különböző támogatásokat kaphatunk. 

  • Halálhír keltés 

Mintegy tényként közölve egy-egy ismertebb személy halálhírét, amire általában néhány órán belül egy másik oldalon, már érkezik is a cáfolat. 

  • Megtalálták a rák ellenszerét 

Legtöbbször csodabogyók, teák, gyógyító sámánok gyógyfüveit istenítik, mindenféle tudományos, szakértelmet igénylő alátámasztás nélkül. 

A sor végeláthatatlan és naponta kerülnek elő újabb és újabb gyöngyszemek. Ám ahelyett, hogy még a követését is leállítanánk ezeknek az oldalaknak, továbbra is ezres, olykor milliós megosztási számokat generálunk, az oldal üzemeltetőinek legnagyobb örömére. De miért? 

Miért dőlünk be előszeretettel az álhíreknek? 

Amerikai kutatók megpróbáltak utánajárni a jelenségnek és azt tapasztalták, hogy bár igen meglepő, de az, hogy mennyire hiszünk az ilyen álhíreknek, az egyáltalán nem az intelligencia hányadosunk függvénye. És még csak az a feltételezés sem állja meg a helyét, hogy az ilyen híreket olvasgatók, előszeretettel hanyagolnák a valóban tudományos alapokon nyugvó cikkeket.

Valójában azért dőlünk be álhíreket világgá kürtölő oldalak újabb és újabb szösszeneteinek, mert szelektíven gyűjtjük az információkat és hajlamosabbak vagyunk előnyben részesíteni azokat az információkat, amelyek saját alapfelvetéseinket igazolják, akkor is, ha nem vagyunk bizonyosak a valóságalapot illetően. Ezt hívja a szakma kognitív torzításnak. 

Vagyis, a tényeket nem valóságtartalmuk alapján szelektáljuk, hanem saját meggyőződéseink igazolásának szempontjából. És mindez nem csak álhírek kapcsolatán igaz, hanem vallási, politikai, hovatovább, hétköznapi döntéseink kérdésében is így válogatunk az információk között.

Egyébként sajnálatos módon, maga a Facebook algoritmus is az alapján állítja össze a hírfolyamunkat, amikről úgy gondolja, korábbi interakcióink kapcsán, hogy biztosan tetszeni fognak nekünk. Ez egyfelől jó, mert úgy érezhetjük személyre szabott hírekkel találkozunk, ám másfelől túlzott elszigetelődéshez vezet, ha sohasem találkozunk a sajátunktól eltérő véleményekkel.

És, hogy mennyire veszélyesek is az álhírek? 

Nagyon. Gondoljunk csak az oltásellenességre vagy a globális felmelegedést tagadókra, esetleg az ál orvosi cikkekre, mikor azok hatására a beteg akár még ronthat is saját állapotán. Azon kívül, hogy a fake news rendkívül idegesítő jelenség, az ártatlanság látszata mögé bújva, alattomosan ártalmas is lehet, ha arra érzékenyebb felhasználóknál célba talál. 

Mit tehetünk ellenük? 

Tájékozódjunk, kételkedjünk, járjunk nyitott szemmel. Ne vegyünk készpénznek interneten olvasott információkat és, ha bajban vagyunk, ne fórumokról várjuk a segítséget. Emellett intő jel lehet még a túlzottan figyelemfelkeltő cím, a hangzatos hívószavak és az oldalon villogó rengeteg hirdetés. Egyébiránt pedig, ha gyanús hírrel találjuk szembe magunkat, tájékozódjunk több oldalról is, ha minden jól megy, legalább egy hiteles portált biztosan sikerült bekövetnünk, amin feltehetőleg azonnal megcáfolásra kerül az álhíreket posztolgató oldal újabb remekműve. 

Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, oszd meg másokkal is. 

Továbbiakért kövesd a Blog Facebook oldalát. 

Észrevétel, kérdés, kérés: bagoly9031@gmail.com 

Hardworklifestyle 

Élj jól - Dolgozz keményen - Élvezd a sikert!