A kérdés költői is lehetne akár, hiszen a legtöbben csípőből rávágnánk: töröljük az összes nekünk nem tetsző hozzászólást. Ám egyáltalán nem biztos, hogy akkor teszünk jót magunknak, ha folyamatosan a delete gombot nyomogatjuk, mikor lelkünket nem simogató kommenteket látunk. Merthogy tényleg nem minden az, aminek elsőre látszik. 

Először is fontos leszögezni, hogy bármilyen témában írunk, bárhogy is tesszük azt, holtbiztos, hogy lesznek olyanok, akiknek nem fog tetszeni. Sőt, olyanok is lesznek, akiknek semmi sem tetszik. Meg olyanok is, akik csak trollkodni jöttek és akadnak majd néhányan olyanok is, akik bár negatív kritikát fogalmaznak meg velünk szemben, valójában nagyon is a segítségünkre lesznek. 

Régi motorosként már futottam néhány kört a kanapéhuszárokkal, így tapasztalatból, első blikkre jó tanácsként azt mondom, a blog oldalán ne engedjünk ki kommenteket. És tegyük mindezt azért, mert a lelki békénk fontosabb annál, minthogy arctalan tömegek köpködjenek, legtöbbször teljesen jogtalanul. Sokan másképp vélekednek erről, mondván, gáz, hogy írunk valamit, de az olvasóink véleményére nem vagyunk kíváncsiak. Akár igazuk is lehetne, ám valójában egyáltalán nem erről van szó. A legtöbben ugyanis, nem a mi olvasóink, csak meglátták egy-egy posztunkat a blogszolgáltatónk kiemelt szekciójában. Ergo, az ég világon semmit sem tudnak rólunk, meg a munkásságunkról sem, csak találtak egy újabb csámcsogni valót aznapra. 

És mivel a blog oldalakon lehetőség van sima e-mail címmel regisztrált felhasználóként kommentelni, nem riadnak vissza a személyeskedéstől, pocskondiázástól sem és általában eszük ágában sincs a témához hozzászólni, pusztán az elfojtott frusztrációikat akarják leverni  az adott bloggereken. 

De, ha mindezek ellenére mi mégiscsak úgy érezzük, hogy állni fogjuk a sarat és szeretnénk kommentelőket a blog oldalán is, akkor a minimum, hogy átállítjuk (ahol van rá lehetőség) Facebook kommentre, aminek hatására hellyel-közzel megszabadulhatunk néhány arctalan trolltól. Ám jó tudni azt is, hogy az elkötelezett trolloknak számos, direkt erre a célra regisztrált Facebook profilja is van, tehát nem sokáig leszünk biztonságban és számítanunk kell rá, hogy előbb-utóbb széttrollkodják majd a nagy gonddal megírt bejegyzéseinket. 

Jó megoldás lehet, ha előmoderálunk. Ekkor csak mi látjuk majd a hozzászólást és lehetőségünk lesz eldönteni, kiengedjük-e azt. 

Na, de mégis mi az, amit töröljünk, mi az, amit engedjünk és egyáltalán, mihez kezdjünk a kritikákkal? 

Egy biztos, a legrosszabb, amit tehetünk, ha nem teszünk semmit.

Mert bár azt gondolhatjuk, hogy a negatív kommentelő magát minősíti, valójában nagyon is kártékony lehet a tevékenysége ránk nézve is, ha nem kezeljük megfelelően a helyzetet. Először is, jó, ha felállítunk egy-két szabályt a követőinknek, amihez tudnak igazodni és aminek be nem tartása vonhatja maga után a törlést, kitiltást. Itt érdemes megemlíteni a személyeskedést, uszítást, gyűlöletbeszédet, stb. - kinek-mi fér bele alapon. Ha elkészültünk a "szabályzattal", már csak le kell válogatnunk a hozzászólásokat. De mi alapján is? 

Negatív komment - ami még belefér 

Témára reflektáló, tisztelettel fogalmazott ellenvélemény - én így definiálnám. Mert nyilvánvalóan nem fog mindenki egyetérteni az általunk leírtakkal, így sokan lesznek, akik saját meglátásaikat közölni is fogják velünk egy-egy komment formájában. Ezekre feltétlenül reagálnunk kell (és nem a törlés gombbal). 

Negatív komment- ami nem fér bele 

Sokan szoktak érvelni azzal, hogy ők csak elmondták a véleményüket, miközben az általuk leírtaknak lepkefingnyi köze se volt az adott poszthoz. Ellenben a blogger személyisége, kinézete, IQ szintje hosszú sorokon keresztül került kivesézésre. Nos, őket kell megkérni arra, hogy mellőzzék ezt a fajta viselkedést, máskülönben kívül találják magukat - tisztelettel, normális hangnemben fogalmazva. Ekkor azt látják a követőink, hogy nem süllyedtünk egy bizonyos szint alá, ám közben azt sem hagyjuk, hogy mások zavart keltsenek az oldalunkon. 

Építő kritika 

Néhanapján előfordul, hogy valaki tényleg nem kötekedésből írta azt, amit, hanem mert valóban elírtunk-néztünk, rosszul szerkesztettünk valamit. Ilyenkor nem kell vérig sértődni, tudomásul kell venni, megköszönni és kijavítani, amit kell. Pozitív képet festünk magunkról, ha nem ugrunk neki másoknak, pláne, ha tényleg nem az ártó szándék vezette őket. 

Trollok

Könnyen felismerhetők, de nehezen kezelhetők. Általában semmi mást nem akarnak, csak kihozni a sodrodból téged, majd az olvasóidat is. Velük nem érdemes belemenni a játszmázásba, mert tényleg legyőznek a rutinjukkal. Egyetlen megoldás van: figyelmezteted őket, hogy moderálják magukat, ha nem megy, akkor marad a kitiltás az oldalról. Nem szabad figyelmen kívül hagyni őket, mert, a várakozásokkal ellentétben, nem fogják megunni. Rárepülnek az oldal követőire, aminek hatására azok is elpártolhatnak tőled, akik addig előszeretettel olvastak.

Összegezvén a fentebb leírtakat, annyit tanácsolnék még így a végére minden online szellemi tevékenységet végző sorstársamnak, hogy ne ijedjünk meg a kommentektől, hisz mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága. Valamelyiknek mondjuk a kukában - ne is féljünk oda tenni, ahová való. A többivel viszont, igyekezzünk mindig emberséggel bánni. 

Ha hasznosnak vélted a bejegyzést, oszd meg másokkal is. 

Továbbiakért kövesd a Blog Facebook oldalát. 

Hardworklifestyle 

Élj jól - Dolgozz keményen - Élvezd a sikert!