Az alapvető felállás az, hogy, ha az embernek csak egy kicsivel is más elképzelései vannak, mint a nagy átlagnak, akkor holtbiztos, hogy előbb-utóbb összefut majd az ellenlábasaival is, akik minden lehetséges módon megpróbálják eltántorítani a céljaitól. Egyből felmerül a kérdés, hogy mégis mihez kezdjünk velünk? "Üssünk vagy fussunk"? Mutatom, hogy nekem melyik vált be:
A való életben egyszerűbb a dolgunk, fogjuk magunkat és jó messzire kerüljük az ilyen embereket. Olyanokkal vesszük körbe magunkat, akik értik és támogatják is az elképzeléseinket. Könyörtelenül ki kell "gyomlálni" mindenkit, akit károg, aki kishitű és aki visszahúz, nem előre tol.
Az online világban kicsivel nehezebb lesz a dolgunk.
Mikor arra adtuk a fejünket, hogy blogot írjunk, vlogoljunk, online oktassunk stb., tudtuk, hogy nem fog mindenki szeretni minket, de arra senki nem készített fel, hogy a legordenárébb sértésekkel találjuk majd szembe magunkat és, hogy napi szinten kell kiállunk fegyvertelenül az éhes tömeg elé.
Tudni kell, hogy a legtöbb támadás egyáltalán nem rólunk szól. Ezernyi ember tette fel az életét arra, hogy másokét megkeserítse. Vajon nekik milyen életük lehet? - érdemes erre gondolni, mikor ismeretlenek próbálják széttiporni a csekélyke önbizalmunkat.
Fontos tudni még azt is, hogy arctalan trollok egész hadseregével állunk szembe. Ha valakinek nincs profilképe vagy 2 ismerőse van és még semmit sem tett közzé magáról, biztosak lehetünk benne, hogy egy trollal van dolgunk. Neki meg másra sincs szüksége, mint némi táplálékra. A táplálék pedig te magad vagy. Te eteted, azzal, ha reagálsz a hozzászólásaira.
Még mikor teljesen kezdő voltam a blogger világban, akkor elkövettem azt a hibát, hogy boldog-boldogtalannak meghagytam a kommentelés lehetőségét. Szarvas hiba. Blog oldalakon, ahol még annyira sem kell vállalniuk az arcukat, mint Facebookon, ott könnyedén elszabadulhat a pokol. Egy szép napon ugyanis, mást sem fogunk látni a nagy gonddal megírt cikkeink alatt, mint békák, cuki cikák, kis majmok ránk okádott szörnyűségeit.
Első tipp tehát, tiltsd le a kommentelési lehetőséget a blogod oldalán. Vagy, ha elég türelemmel rendelkezel, akkor moderáld őket. Bár én azt mondom erre, hogy az első ütés mindeképp betalál és akkor is el fogja rontani a napodat, ha végül mégis kitörlöd a hozzászólást.
Facebookon már kicsit más a helyzet. Ha arccal és névvel kell vállalniuk a véleményüket, akkor már kevésbé lesznek nagylegények. Kivételek ez alól, az aranyos kis trollocskák, de az ő véleményük meg pont annyit ér, mint ők maguk. Semmit.
Fontos megjegyezni azonban, hogy egyáltalán nem jó ötlet, ha a posztjaink alatt ott hagyjuk díszelegni a hozzászólásaikat. Kutatások bizonyítják és mi magunk is tapasztalhatjuk, ha dörzsöltebb felhasználók vagyunk, hogy a cikkek alatt lévő negatív kommentek, befolyásolják a többi olvasó véleményét is.
Épp ezért (második tipp), a kamu profilos negatív kommentek kerüljenek törlésre mihamarabb.
Ha kiszűrtük a trollokat, még akkor sem leszünk teljes biztonságban. Tudni kell ugyanis, hogy a maga valóságában, mindenkinek a saját igaza a mérvadó. Így gyakran belefuthatunk abba, pláne, ha saját élményekről, tapasztalatokról írunk, hogy nekünk támadnak, látszólag minden ok nélkül, teljesen idegen emberek, akik nem restek arra sem, hogy az egész félresikerült életüket rajtunk próbálják megtorolni.
Harmadik tipp: készíts kommentelési szabályzatot
Add meg benne az irányelveket. Például,
- Tilos a személyeskedés
Nagyon sokan gondolják azt, hogy jogukban áll elküldeni a cikk íróját melegebb éghajlatra, ha az valami nekik nem tetszőt merészelt leírni.
- Tisztelet nélkül nem megyünk bele, senkivel - semmibe
Az online térben nagyon sokan veszik a bátorságot ahhoz, hogy úgy beszéljenek a másik emberrel, mintha valósággal a seggükből rángatták volna elő. Velük semmibe sem kell belekezdeni, mert teljesen bizonyos, hogy nem egy nyelvet beszélünk.
- Beszélgetünk, de nem vitatkozunk
A másik alaphiba, amivel nap, mint nap szembesülünk majd. Rengetegszer kaptam meg, hogy márpedig én akkor is győzzem meg őt a saját igazamról, mert szerinte baromságokat beszélek. Hát megmondtam neki, hogy ez nem a mónika show, semmiről sem kell meggyőznöm senkit sem. Ha nem tetszik, lapozzon tovább.
Ha leszögeztük a szabályainkat és megmaradtak a normális hozzászólóink, akkor léphetünk tovább.
Rendkívül fontosak ugyanis, az értékes hozzászólások az általunk kezelt oldalakon. Mint a legutóbbi cikkben is írtam, a Facebook algoritmusa, azokat a cikkeket teszi előrébb a rangsorban, amik alatt érdemi beszélgetések alakulnak ki.
Negyedik tipp tehát, olyan tartalmakat generálni, amikhez szívesen hozzászólnak a követők. - Fontos, hogy mindig reagáljunk is rájuk.
És amiről még nem beszéltünk. A nem troll, de nem is pozitív hozzászólók köre. Merthogy vannak ilyenek is. Mint mondtam, nem szerethet mindig, mindenki és pláne nem érthetünk egyet mindig -mindenben. Nagyon fontos, hogy ezeket a helyzeteket tanuljuk meg jól lereagálni. Nagyon rossz fényt vet ugyanis az oldalunkra, ha nem a megfelelő stílusban kezeljük az ilyen hozzászólásokat.
A kommentelési irányelveink ránk is vonatkoznak. Ha építő jellegű kritikát kapunk, köszönjük meg és vonjuk le belőle a tanulságot. Ha valaki ellenvéleményen van, fogadjuk el, amit mond és eszünkbe ne jusson győzködni a saját igazunkról. Meddő vitákat nem folytatunk.
Ha ezeket a gyakorlati tippeket és tanácsokat igyekszünk megfogadni, akkor remek kis közösséget tudunk majd kialakítani, mely óriási segítségünkre lesz a vállalkozásunk fejlesztésében vagy a saját brand építésében.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is.
És, hogy ne maradj le semmiről,
kövesd a Hardworklifestyle Blog Facebook oldalát.
Hardworklifestyle
Élj jól - Dolgozz keményen - Élvezd a sikert!
Utolsó kommentek