Avagy: hogyan ne találjunk magunknak munkát az interneten? - Kezdő kurzus. A jézusisten kategóriától, az atyaúristenen át, az ilyenténylegvanig. Kis közösségi média kalandozás, a web 2.0 legmélyebb bugyraiban.
21. század, Európa, fejlődő társadalom. El se hinném, ha nem láttam volna.
Szóval van az úgy, hogy az ember lánya ilyen-olyan okokból kifolyólag álláskeresésre kényszerül. És mit tesz olyankor? Mondjuk elbattyog a legközelebbi munkaügyi kirendeltségre, önéletrajzokkal kezdi bombázni a számára legrelevánsabb cégeket, stb. Vagyis azt hiszem, hogy ennek így kellene működnie, de a legfrissebb tapasztalataim azt mutatják, hogy ennél sokkal profibban is lehet állásokra vadászni. Mutatom, hogy csinálják a vérbeli megszállottak, az igazi cápák (bár hatékonyságukat illetően, statisztikai adatokkal nem rendelkezem).
Először is a legfontosabb, az egyedi Facebook profil.
A legtutibb, ha Hosé Armandó dela Véga, vagy JóHapsi, esetleg RózsaLinda vagy valami hasonló nevet választunk magunknak. Ehhez legjobb, ha obszcén, esetleg sértegetős profilképet állítunk be. Már önmagában ezzel sikerünk lehetne, de ez még csak a kezdet, hisz, mint mondtam, profik akarunk lenni. Ezért az iskolák részhez természetesen ezt írjuk: az élet iskolája. Munkahelyek topikhoz, hogy lássák mennyire viccesek vagyunk, biggyesszük be, hogy a napnál fűtő vagy valami hasonlóan szellemes foglalkozást.
A profil kész, jöhetnek a megosztásaink.
Állítsuk nyilvánosra, hogy biztosan mindenki jól láthassa a múlt heti tajtrészegen készült bulifotónkat, a kismillió pozitív idézetes mantrákat, amikből naponta legalább ezret megosztottunk. Ebből látják majd, milyen lelkes személyiségek is vagyunk. Ekkor a saját dolgainkat végre sikeresen beállítottuk, jöhet a nagyobb volumenű munka: állást kell találnunk.
Komment, komment és még több komment.
Mert másképp ugye nem is működhetne a dolog. Feltétlenül írjunk minden egyes hirdetés alá! Leginkább pont oda, ami a legkevésbé sem érdekel vagy képességeink okán (micsoda baromság) egyáltalán nem érint minket. Ilyeneket írjunk:
- Ennyi pénzért ki az a barom, aki elmegy dolgozni?
- Miért kell magyarországi munkahelyen angolul beszélni?
- Szakképzettség nélkül nem lehetne? (mérnököt keresünk)
- Szállás, teljes ingyen ellátás van?
De, ha igazán profik akarunk lenni, akkor akár az egész életünket legépelhetjük a hirdetés alá, ki tudja? Talán megsajnálnak és mégiscsak nekünk adják az állást- diploma ide vagy oda.
Szövegértelmezés
Bár az álláshirdetésekben minden esetben szerepel a jelentkezés módja(kivéve, ha a hres elgépelt valamit) nagyon fontos, hogy mi minden esetben hagyjuk figyelmen kívül azt. A legjobb, ha odakommenteljük a következők valamelyikét:
- Érdekel!
- A számom: 06.... hívjatok fel!
- Milyen munkáról lenne szó?
- Kérek több információt privát üzenetben!
- Nincs email címem, hívjatok már fel!
S, ha még mindig nem elégszünk meg a tökéletessel, tovább fokozhatjuk a hatékonyságunkat. Dobjuk ki a helyesírási szótárunkat és a következőképpen jelezzük szándékunkat a hirdetés alatt, kommentben:
- Engemet érdekelne a meló!
- Dolgoztam már ijen munkahejen, híjjatok fel! Itt a számom:
- Nem beszélem a nyelet, de jól dólgozok.
- Mi a munka fojamat? (ez nem vicc, pont ma láttam)
És, ha valami furcsa okból kifolyólag nem reagálnának a kommentjeinkre, folyamodjunk a következőkhöz:
- magyar-magyarnak farkasozzunk
- szidjuk a munkáltatót, amiért válaszra sem méltat
- szidjunk mindenkit, aki le meri írni nekünk, hogy telefonon kell jelentkezni (hánehogymá!)
És, ha már végképp nem szeretnénk tovább fárasztani magunkat a zidióta munkáltatókkal, akkor csak írjuk ki egyszerűen az összes csoport üzenőfalára:
Munkát keresek!
Ha a b@rmai megkérdeznék véletlenül(mert nem értenek a szép szóból, ugye), hogy milyen állást keresünk, csak válaszoljuk egyszerűen azt:
Ojat, ami fizet.
#hátígyélünkmi #csipetnyihétköznap #semmiextra
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is.
Továbbiakért kövesd a Blog Facebook oldalát.
Hardworklifestyle
Élj jól- Dolgozz keményen- Élvezd a sikert
Utolsó kommentek