Ha már úgyis beszélgettünk a mindfulnessről és a lagom életérzésről is, akkor gondoltam, hozok egy újabb úticélt, ahol a létezés minden örömteli pillanatát megélhetjük. És ráadásul, megint nem kell majd túl messzire mennünk a csodáért. Ezúttal viszont, nem hazai célpontot szemeltem ki magamnak. Ez a csodatelepülés történetesen, Ausztriában keresendő.
És, hogy miről is beszélek? - Hallstattról, a turisták egyik legkedvesebb célpontjáról, a mesés ékszerdobozról, mely megannyi képeslapról köszön vissza és még annál is több utazási oldal cikkét olvashattuk róla.
A dolog pikantériája, hogy mi voltunk olyan bátrak és szembementünk a világgal - télen látogattuk meg sógorainkat. Elöljáróban annyit, hogy a tömeg ekkor sem volt kisebb és a látvány mit sem veszített értékéből a téli időjárás ellenére sem.
Következzen hát, Hallstatt, ahogy mi láttuk - Saját fotóinkkal színesítve.
A festői kisváros mára már szinte teljes egészében a turizmusból él és első kézből tudhatja az arra járó, hogy minden bizonnyal jól is megy nekik a "biznisz". Ahogy említettem korábban, elvileg "holtszezonban", a tél kellős közepén jártunk ott, ám Hallstattba úgy tűnik, minden évszakban özönlenek a turisták.
A település egyébként egy tó partján, hegyekkel körbezárt lenyűgözően szép elhelyezkedéssel büszkélkedhet, ami amennyire előny, úgy annyira hátrány is. Legalábbis közlekedés szempontjából biztosan. De megoldották a dolgot, a városba csak az ottlakók és az áruszállítási céllal érkezők mehetnek be autóval.
Nekünk, az előre kijelölt parkolóhelyeken kell hagynunk az autót. Mondjuk, kit érdekel mindez, egy ilyen festői szépségű helyen?
Nekem nagyon tetszett egyébként az is, ahogy a helyiek alkalmazkodtak a környezetükhöz. Láthatunk például, ötletes megoldásokat a csomagküldésre is, nyilván ki akar le - fel gyalogolni a hegyről egy-egy levélért mondjuk? A legjobban amúgy, a településen belül élő fák elhelyezkedésén csodálkoztam:
Kicsi a hely, de mégiscsak kellene a zöld? Futassuk fel a ház oldalára! - ötletes.
Na igen, nem mindennapi látvány a vízesés egy település kellős közepén. Ráadásul még a kávé is jobban esik, ha hegyek veszik körbe az embert.
Nem mondom, hogy nem irigykedünk rájuk. Bár hozzáteszem, a folyamatos turista áradat nem lehet túl kellemes. Egyébiránt, a hely lenyűgöző, érdemes egyszer mindenképp ellátogatni ide.
A történelméről, lakosság számáról stb. nem beszéltünk, de mondjuk itt nem is fogunk, tehát, ha kedvet kaptál és további információra vágysz, a Google minden kérdésre készséggel válaszol. Részemről jobban szerettem azonosulni a hely atmoszférájával, mintsem útileírásokat olvasgattam volna róla.
A képek meg amúgyis beszélnek helyettem, irkálnom is felesleges volt. Na, de most már mindegy.
Ha kedved kaptál, irány Hallstatt! Jó utat kívánok!
- A következő részben, a Medve-szurdokba kalauzollak majd.
Ha nem szeretnél lemaradni, kövesd a Blog Facebook oldalát.
És persze, oszd meg a bejegyzést, hogy mások is értesülhessenek a fejleményekről.
Kérés, kérdés, saját élmény, vélemény: a közösségi oldalon, illetve a bagoly9031@gmail.com e-mail címen - Írj bátran!
Köszi a figyelmet! - a szerk.
Hardworklifestyle
Élj jól - Dolgozz keményen - Élvezd a sikert!
Utolsó kommentek